Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 92 / CIV.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-09-15 | 55KB | 1,041 lines

@VMi, I. Erzsébet...@N @VSid Meier's Civilization@N ...minden angolok királynôje, több mint ötezer éves, dicsôséges uralkodásom után kénytelen voltam szembenézni azzal a keserves helyzettel, hogy a babiloniak messze lehagytak a fejlôdésben. A bolygó kilenc tizedét én uraltam, mégis gyenge volt a birodalmam. Hiába volt minden erôfeszítésem, a babiloniak könnyedén elsöpörték hatalmas, ám -- hozzájuk képest -- primitív fegyverekkel felszerelt seregeimet. A kontinensen, ahol az általam irányított angol civilizáció kifejlôdött, még két rivális birodalom fejlôdése indult el Krisztus elôtt (BC) 4000-ben. Elsôként a mongolokkal találkoztam. Agresszív, erôszakos népség volt. Békés szándékaink kölcsönös kinyilvánítása és az ezt követô békekötés után nemsokkal megtámadtak. Vesztükre. Néhány száz évi küzdelem után elfoglaltam utolsó városukat is. A kontinens másik civilizációja, a kínaiak békés civilizációt építettek ki. Három, falakkal megerôsített hatalmas városuk Mao Ce Tung irányításával sokáig ellenállt támadásaimnak. Közben telepeseim más kontinenseken is újabb és újabb városokat hoztak létre. A germánokkal könnyû volt elbánni (egyetlen városuk volt), majd hosszas hadakozás után sikerült az utolsó kínai várost is elfoglalni. Az oroszok már nagyobb falat voltak. Sztálin vezetésével több partraszállásomat is visszaverték, mire sikerült megvetnem lábamat kontinensükön. A franciákkal közel egyidôben velük is végeztem. Egyetlen kontinens volt hátra a bolygón, az aztékok és a babiloniak által közösen uralt, nem túl nagy, ámde termékeny, jól megmûvelt, távoli sziget. Fregattjaimról partraszálltak seregeim: veterán, jól kiképzett és harcban edzett légiók és katapultok. Elôrenyomulásukat falanxok fedezték. De sajnos beásott muskétásokkal és lovagokkal találkoztak, s ezen a védelmen megtört csapataim rohama. Meggyorsítottam birodalmam tudományos fejlôdését. Hiába: mire muskétás egységeket is elô tudtam állítani, a babiloniak és aztékok már ágyúkkal és sorkatonasággal védekeztek, és hatalmas véráldozatok árán sem értem el tartós sikert. Száz évvel késôbb ágyúimat már gyorsan manôverezô, fürge páncélos hadosztályok söpörték el, az utánpótlást szállító hajóimat csatahajók pusztították el. Erre minden erômet megfeszítve hatalmas sereget gyûjtöttem össze. Hat hajóm szállította az újabb és újabb seregeket, amelyeket halomra gyilkoltak a babiloniak. A kontinensükön általam alapított Tugela város többször is gazdát cserélt. Flottámat bombázók süllyesztették el -- ez volt a vég... Birodalmam már lázongott, a nyomorgó városok közül hol ez, hol az állt át a babiloniak oldalára. Végül be kellett látnom, hogy ez nem megy így tovább. Békét kötöttem a babiloniakkal, és békés fejlôdésre álltam át. Sikerült stabilizálnom uralmamat az elfoglalt területeken. Meggyorsult tudományos fejlôdésem, részben azáltal, hogy az elôrenyomuló babiloniaktól visszafoglalt városokban sikerült ellesnem egy-egy tudományos eredményt. Gyorsan fejlôdött a gazdaságom is. Elértem az ipari forradalmat, ámde közben a babiloniak kifejlesztették az atomfegyvereket is, és ûrhajót kezdtek építeni. Sürgetett az idô. Ha sikerül elindítaniuk az ûrhajót, végem: ôk nyerik meg a játékot. Az erôltetett ipari fejlôdés hatalmas környezetszennyezéssel járt. Globális felmelegedés fenyegetett. A sarkok jégtakarói kezdtek leolvadni, és a csökkenô (??) tengerszint nagy sarki területeket változtatott erdôs térségekké. Még idôben sikerült atomrakétákat gyártanom, és nagy seregeket felkészítve, lecsaptam a babiloniakra. Összes városukat egyszerre érte atomcsapás. Partraszálló seregeim mégis nehezen nyomultak elôre, mert a babiloniaknak hatalmas pénzügyi tartalékai voltak. Az aztékokkal végeztem elsôként. Pont 2000-ben aztán sikerült elfoglalnom a babiloniak utolsó városát is. Búcsúzóul végignézhettem a nemrég lezajlott történelmet. Láthattam, ahogy a legyôzött birodalmak uralkodóinak fölényes arca sorra keserûre vált, és portréjuk felkerül dicsôségem csarnokába. A bolygót ábrázoló térképen végigkövethettem a játékban résztvevô civilizációk fejlôdését, terjeszkedését és összeomlását, és egy átfogó értékelést nyújtó diagramon megjelent elôttem a civilizációk erejének sokévezredes alakulása is (powergraph). A program végül szövegfile-ba írta a fontosabb történelmi eseményeket. @VNem lehet megunni...@N A fenti forgatókönyv -- még jellegét tekintve is -- csak egyetlen a rengeteg lehetséges közül. Én imádom a jól kidolgozott stratégiai játékokat. Nos, a Civilization az általam ismert messze legbonyolultabb, legjobban kicsiszolt, legsokoldalúbb stratégiai játék. Olyannyira sokrétû, hogy e leírásban nem is tudjuk végigvenni minden lehetôségét. Mindössze arra futja, hogy segítsünk elindulni megismerésében azoknak is, akik nem, vagy csak gyengén tudnak angolul. A Civilization sokban hasonlít néhány korábbi PC-s játékra: az Empire, a Defender Of The Crown, a Centurion, a SimCity--SimEarth--SimAnt--SimMoon sorozat és a MicroProse által készített Railroad Tycoon sok elemére ráismerhetünk -- s néhány ügyes megoldás sajnos hiányzik belôle (az ember ugyebár telhetetlen) --, azonban az újdonságok messze meghaladják benne azt az arányt, amitôl kezdve új játéktípusról kell beszélnünk. A program bôséges angol nyelvû segédletet ad a játék legtöbb aspektusáról. A több évezredet átfogó események három fô vonulatra oszthatók. Sikert csak az érhet el, aki biztosítja birodalma kiegyensúlyozott, gyors gazdasági, tudományos és katonai fejlôdését. Nem könnyû dolog. Ha sikerült városokat alapítanunk és elindítottuk fejlôdésüket, számíthatunk arra, hogy rendszeresen zaklatnak bennünket az itt-ott partraszálló barbárok, és elôbb-utóbb találkozunk a legközelebbi civilizációk képviselôivel is. Lehet, hogy békések, de az is lehet (ez a gyakoribb), hogy támadóan lépnek fel velünk szemben. Pénzt követelnek, esetleg azt, hogy adjunk át valami értékeset tudományos ismereteinkbôl, de az is lehet, hogy egyszerûen közlik: el fogják taposni ""vézna" civilizációnkat. A MicroProse fejlesztôinek sikerült elérniük, hogy ne lehessen fonalas nyerési módszert találni. Ha egyoldalúan gyors gazdasági fejlôdésre törünk, akkor vagy tudományosan maradunk el a konkurens civilizációktól, vagy leigáz bennünket egy agresszív, militarista birodalom. Ha a katonai fejlesztést erôltetjük, akkor hosszabb távon biztos, hogy mind gazdasági, mind tudományos téren reménytelenül lemaradunk. A tudományos fejlesztés pedig fontos, de nem mindenható. A cikkünk elején vázolt történet csak azért ért (számomra) sikeresen véget, mert (a legkönnyebb fokozatban játszva) sikerült annyira hatalmas birodalmat kiépítenem, amellyel mintegy száz év alatt behozhattam gazdasági és tudományos hátrányomat. A játék öt nehézségi fokozatában feljebb lépve már nem számíthatunk arra, hogy megússzuk az ilyen egyoldalú játékstílust. A vég többnyire gyors: egy fejlett, erôs birodalom villámgyorsan lerohan minket, és ilyenkor már nincs mit tenni. Az is gyakori, hogy -- miként a cápák közt -- a sok sebbôl vérzô gyengébbre többen is rárontanak... @VIndulás@N Elsô játékunkat érdemes törzsfônök (chieftain) fokozatban játszani. Akkor lépjünk feljebb, ha egy játékot egyértelmûen megnyertünk. Én mindig hét konkurens civilizációt kérek (így a legérdekesebb), s ha vesztek, kötelezôen lejjebb lépek egy nehézségi fokozatot, ha pedig trónon maradok, miközben más valaki sikeresen ûrhajót indít (ez a játék egyik végcélja), akkor maradok ugyanazon a fokozaton. Ez persze csak házi szabály, mindenki olyan nehézségi fokozatot választ magának, amilyet akar. Hadúri (warlord), hercegi (prince), királyi (king) és császári (emperor) fokozatokból választhatunk még. Ha kíváncsi valaki, akkor kezdôként kipróbálhatja mondjuk a hercegi fokozatot is, valószínûleg hamar véget ér a próbálkozása. A Civilization nagyon nehéz játék, ami kifejezetten javára írandó. ùgy nehéz, hogy nem egyoldalúan nehezíti meg a dolgunkat, hanem több tényezôvel egyszerre (hadd ne vegyük sorra, mindenki rájön magától is). A játék indulásakor kiválaszthatjuk grafikus kártyánk típusát, azt hogy legyen-e zene (s ha igen, milyen), s az irányítási módot. Az ezt követô menüben kérhetünk új játékot, betölthetünk egy elmentettet (így többször is újrajátszhatunk egy-egy szituációt), s azt is kérhetjük, hogy az új játék a Föld nevû eldugott bolygón zajlódjon. A testreszabott világ (customize world) menüpont után négy jellemzôt adhatunk meg: mennyi szárazföld legyen az új bolygón, milyen meleg/hideg legyen az éghajlat, mennyire száraz/esôs legyen az idôjárás, s mennyire legyenek tagoltak a kontinensek (egyszerûen új játékot kérve e jellemzôk véletlenszerûen alakulnak). [Alt h]-val súgást (help) kérhetünk itt a programtól, mellesleg ez több más helyen is így kérhetô. Ha új bolygót kérünk, a program kis világtörténet kíséretében kigenerálja a világtérképet. [Enter]-rel sürgethetjük, de a leggyorsabb gépeken is eltart egy ideig a ""teremtés". Ezt követi a nehézségi fokozat beállítása, majd megszabhatjuk, hogy hány (háromtól hétig) civilizációval versengjünk az elsôségért. Ha például a maximumot (hetet) kérjük, akkor hat konkurenssel indulunk, s a játék során esetleg elpusztuló konkurens civilizációk helyébe egy ideig újabbak lépnek. îgy kiegyensúlyozottabb a versengés (bár a késôn indulóknak szinte semmi esélyük a gyôzelemre). Minden civilizációnak megvan a saját színkódja. Hét szabad szín van (a vörös a barbároké, ôk állandó résztvevôk), így nem kerülhetnek össze az azonos színûek, például a rómaiak és az oroszok (roman, russian -- fehérek) stb. Megválaszthatjuk nemzetünket és nevünket is (elôbbit a felkínált készletbôl, utóbbit szabadon). @VVárosok@N A ""világ" észak-déli irányban 26, nyugat-keleti irányban 80 térképnégyzetbôl áll. Minden négyzetnek meghatározott tájjellege van. A folyók (rivers), dombságok (hills), hegyek (mountains) nem változtathatók meg, de a telepesek például képesek mûvelés alá vonni (irrigation) az összes sík területet és a dombságokat (a sarki -- arctic -- és tundrával borított területeket kivéve), erdôsíthetik a síkságokat, kivághatják az erdôket, kiszáríthatják a mocsarakat. A játék elejének hangulata Thuküdidész @KA peloponnészoszi háború@N címû mûvét idézi, persze más szereplôkkel és történettel -- igaz, lehetünk a görögök (Greeks) vezetôje és nevünk lehet Periklész. A birodalmak alapját itt is a virágzó, erôs városok jelentik. A játék elején egyetlen telepes egységünk (settlers) van. Ezzel hozhatjuk létre elsô városunkat. További városokat már csak a meglévô városainkban elôállított telepesekkel létesíthetünk. ùj város alapításakor a város nevének megadása után (az ékezetek vesszôkkel pótolhatók) megjelenik a városirányító képernyô, ahol beállíthatjuk, hogy hol, mit termeljenek a város lakói. Ahogy nônek a városok, lakóiknak úgy támadnak egyre újabb igényeik. Elérve egy bizonyos lélekszámot például muszáj templomot építenünk számukra (vagy más módon kell javítani hangulatukat), különben rosszkedvûek lesznek, zavargás tör ki (civil disorder), szünetel a termelés, a tudományos fejlôdés és nem tudunk adókat sem beszedni, míg helyre nem áll a rend. Ideiglenesen csökkenthetjük a termelést, a lakosság egy részét átirányítva szórakoztatásra (entertaintments), de ezek már nem termelnek, csak a hangulatot javítják, tehát lassul a fejlôdés... (Lázadás egész pontosan akkor tör ki, ha az elégedetlen polgárok száma meghaladja a boldogokét.) @VTudomány, technika@N Induláskor készen kapunk néhány ismeretet, például a fazekasságot (pottery), aminek révén magtárakat építtethetünk a városokban, meggyorsítva a lakosság növekedését. A telepes egységekkel megmûvelhetjük a földeket, növelve terméshozamukat, bányákat nyithatunk, utakat és erôdöket építhetünk. Minden fejlesztésnek van valami haszna. A városokban tudomány is ""termelôdik", ami összeadódik, és együttes mennyisége határozza meg a tudomány fejlôdési ütemét birodalmunkban. Mi választjuk meg, hogy mi legyen a következô tudományos cél, aminek elérésén tudósaink fáradoznak. A választás nem szabad: ahhoz, hogy például ágyúkat termelhessünk, ismernünk kell a kohászat (metallurgy) titkait. Ehhez elôbb meg kell szereznünk a puskapor (gunpowder) és az egyetemek (university) ismeretét, amihez egyrészt szükség van az újítás (invention) és a vasmûvesség (iron working) tudására (a puskaporhoz), másrészt a matematika és a filozófia tudományára (az egyetemekhez). A kohászat ismerete azonban nemcsak ágyúk elôállítását teszi lehetôvé számunkra, hanem egyben az acél (steel) és az elektromosság (electricity) kutatásának is elôfeltétele -- amihez kell még az iparosodás (industrialization) és a mágnesesség (magnetism) ismerete --, vagyis a kohászat kikerülhetetlen lépcsôfok a további tudományos kutatáshoz. Az összes tudományos ismeret egyetlen hatalmas hálóba van szervezve, s a háló csomópontjait (az újabb ismereteket) csak lépésenként lehet megszerezni. Ahogy múlik az idô, az újabb tudományos lépcsôfokokat egyre nehezebben, egyre több tudomány ""megtermelése" árán lehet elérni. Kivételesen erôs civilizációk már úgy 1400 körül megszerezhetik az atomfegyverek és az ûrhajózás (két végsô fok) ismereteit, de ez nem jellemzô. A tudományos fejlôdés bonyolult összefüggéseit diagramon ábrázoltuk. @VKereskedelem, gazdaság@N Városainkban tájtípustól és államformától függôen különbözô mennyiségû ""kereskedelmet termelnek" az egyes, termelés alá vont térképnégyzetek. A kereskedelmi bevételt luxuscikkekre, adóbevételre és tudományra fordíthatjuk. Kiemelt jelentôségûek a kereskedelmi utak (trade routes). Ilyeneket úgy hozhatunk létre, hogy megismerve a kereskedést (trade), karavánokat termelünk városainkban. Ezeket más, távoli városokba küldve vagy szállítva komoly bevételre tehetünk szert. A bevétel sokmindentôl függ. Legnagyobb akkor, ha idegen civilizáció nagy, távoli városába a sokadik karavánt küldjük. @VHadviselés@N A csaták kimenetelét a támadó egység támadóereje és a megtámadott térképmezôn lévô legerôsebb védekezô egység védôereje határozza meg. A vesztes fél megsemmisül. Nyílt terepen a vesztes fél összes egysége megsemmisül az adott mezôn (ha többen vannak). Városban és erôdben csak egy. A terep erôsen befolyásolja a védekezô fél esélyeit: tereptípustól függôen 50, 100, 200%-kal megnô a védekezô egység védôereje (lásd az ide illô táblázatot). Figyelmes irányítás esetén a játéknak ez az oldala is élvezetes, elérhetjük például, hogy egy nálunk jóval erôsebb ellenfél veszteségei sokkal nagyobbak legyenek a mienkénél -- persze lehet gépiesen is hadakozni. @VDiplomácia@N Diplomaták a többi egységhez hasonlóan termelhetôk a szükséges tudásszint birtokában. Idegen városba küldve ôket a városba lépéskor a következô lehetôségek közül választhatunk: @V*@N követség létesítése (érdemes!); @V*@N a város felderítése; @V*@N egy technológia ellopása; @V*@N ipari szabotázs; @V*@N lázadás szítása; @V*@N találkozás a királlyal. Diplomatáink kifejezetten katonai célra is felhasználhatók: ha idegen egységre irányítjuk ôket, akkor megvesztegethetjük az ellenséges civilizáció katonáit. Hozzánk is jöhetnek idegen birodalmak diplomatái. A diplomácia sokrétû lehetôségeit nem tudjuk itt bemutatni. @VA világ csodái@N A körülményektôl függôen döntôen befolyásolhatják egy játék menetét. Városokban ""termelhetôk", ha -- mint szinte minden más esetén -- elértük a hozzájuk szükséges tudományos lépcsôfokot. Sokba kerülnek, csak hosszú távon fizetôdnek ki, és többségük hatása véget ér egy meghatározott tudományos szint elérésekor -- ám addig nagyon erôsen hatnak civilizációnk fejlôdésére (vagy valamelyik konkurensére...). Csak egy civilizáció fejlesztheti ki mindegyiket, a többiek attól fogva meg vannak fosztva e lehetôségtôl (a többi csoda lehetôsége persze megmarad számukra). Épületek eladásával is elôteremthetjük a megvételükhöz szükséges pénzt -- ha van mit eladni. Egyik sem igényel karbantartást, szemben az épületekkel. Johann Sebastian Bach katedrálisát például a vallás (religion) ismeretében, 400 ""pajzsnyi" termelés árán építhetjük fel. Az ezt felépítô város kontinensén minden egyes városban kettôvel csökkenti az elégedetlen (boldogtalan) lakók számát -- így többen termelnek, illetve kevesebb hangulatjavító épületre van szükség e városokban, vagyis nagyon kifizetôdik ez a fejlesztés. @VÅllamformák@N Induláskor despotaként uralkodunk. Ennek is megvannak az elônyei (például nagy hadsereget tarthatunk fenn anélkül, hogy alattvalóink lázongani kezdenének), de nem túl elônyös a gazdasági és a tudományos fejlôdés szemszögébôl. Elôbb-utóbb át kell váltanunk egy fejlettebb államformára, különben a fejlôdésben elhagynak minket a többiek... A fejlettebb államformák (monarchia, kommunizmus, köztársaság, demokrácia) a többi tudományos ismerethez hasonlóan tudományos fejlôdés vagy más civilizációkkal folytatott tudáscsere révén ismerhetôk meg. Ahhoz, hogy államformát váltsunk, forradalmat kell kirobbantanunk (@KGAME@N menü [Alt g], @KREVOLUTION!@N [R] [Enter], majd jóváhagyás -- @KYes, we need a new government@N). Ez anarchiát idéz elô birodalmunkban, majd pár év zûrzavar után menübôl választhatunk az általunk ismert államformák közül. @VAz egységek irányítása@N Katonai egységeket, karavánokat, telepeseket és diplomatákat állíthatunk elô városainkban, ha nem valamilyen építkezést tartunk sürgôsebbnek. A megtermelt egységek szülôvárosukban jelentkeznek, irányítást kérve tôlünk. Az egyes menetekben (turn) a fô irányító képernyôn a gép sorraveszi aktív (nem pihenô, nem beásott) egységeinket. Az egység (unit) továbblépési irányát a kurzorgombokkal adhatjuk meg (balra felfelé [Home], jobbra felfelé [PgUp], balra le [End], jobbra le [PdDn]). Ha nem akarjuk mozgatni az egységet, nyomjunk szóközt. Azt, hogy hány lépést tehetünk egy egységgel, mozgásképessége és a terep határozza meg. A gyorsan mozgó egységek (mondjuk lovasság) síkságon épített úton akár hat lépést is tehetnek egymás után. A vasutak rendkívül gyors mozgást tesznek lehetôvé. A fô irányító képernyô négy részre van osztva. A legnagyobb ablakban az éppen parancsot váró egység villogó ikonja látszik. Bal oldalt fent a ""világ" kicsinyített térképe, rajta saját színünkkel a saját, megfelelô színekkel az idegen városok. Fehér keret jelzi a legnagyobb ablakban látható térképrészlet helyét a világtérképen. Alatta épülô uralkodói palotánk kicsinyített mását láthatjuk, az alatt birodalmunk lakosainak számát (mellette kis emberke), az éppen érvényes évszámot (BC: Krisztus elôtt, AD: az ùr ...-dik évében). Kis lámpácska jelzi, hogy mennyire haladtak elôre kutatásaink a következô tudományos lépcsôfok elérésében, egy szám (mellette kis köröcske) jelzi kincstárunk állapotát, végül pontokkal elválasztva három szám mutatja a városok kereskedelmébôl a hangulatjavító luxuscikkekre, az adóbevételekre és a tudományos fejlesztésre fordított hányadot. Ez utóbbi arányok legkönnyebben a [+] és [-] gombokra megjelenô menükben állíthatók be. A legalsó kis ablakban láthatjuk az egység nemzetiségét, azt hogy milyen egységrôl van szó, hány mozgáspontja van még (moves), melyik város állította fel, végül a terep típusát írja ki a program. Ha az adott térképmezôn több más egységünk is van, akkor az azokat ábrázoló kis ikonok jelennek meg legalul. A szürke keret (EGA-n cakkos keret) azt jelzi, hogy az egység be van ásva. Ha annyi egységünk van a térképmezôn, hogy nem férnek el az ikonjaik, azt kis ""+" jelzi. Ha meg akarunk támadni egy idegen egységet, akkor egyszerûen arra a mezôre kell vezényelnünk az egységet, ahol az idegen egység látszik. A legtöbb irányítási lehetôség a telepes egységeknél van. Ezekkel várost létesíthetünk ([b]) az adott mezôn, utat majd vasutat építhetünk ([r]), erôdöt építhetünk ([f]), végül megváltoztathatjuk a táj mûvelési módját. Az [i] gomb élelemtermelést fokozó szándékot jelez (irrigation), az [m] termelést fokozót (mining). Az [i] és [m] konkrét jelentése a táj típusától függ, ám a fenti magyarázat eligazít abban, hogy mit is várhatunk az adott parancstól. [Shift p]-vel adhatunk parancsot rombolásra (pillage), ezzel sorban elpusztíthatjuk az adott térképnégyzeten az öntözômûveket vagy a bányákat, majd a vasút kerül sorra (ha van), végül az utak. Ha egy sorra került egységnek késôbb akarunk parancsot adni, azt várj (wait, [w]) paranccsal adhatjuk meg. Az [s] (sentry, pihenô) jelentése: az egység mindaddig inaktív lesz, mígnem idegen egység tûnik föl mellette, vagy pedig -- ha tengerparti városban pihen -- elsôként kikötô hajónk veszi majd automatikusan fedélzetére. [Shift d]-vel mondhatjuk azt, hogy az egység oszoljék fel (disband) -- erre akkor lehet szükségünk, ha kibocsátó városa nem tudja ellátni, vagy távolléte miatt elégedetlenség tört ki ott. ùgy tudunk behajózni egységeket egy hajóba, hogy ""rálépünk" velük a hajóra. Partraszállás: amikor a hajóra kerül a sor, [u]nload paranccsal ""ébreszthetjük" fel a hajó gyomrában lévô összes egységet. Légi egységekkel úgy tudunk leszállni városban, illetve anyahajóra, hogy ""rálépünk" velük. A [g] gomb megnyomása után villogó kis négyzet jelenik meg az egység ikonja körül, ezt mozgatva megadhatjuk azt a helyet, ahova el akarjuk küldeni. Csak olyan térképnégyzet adható meg célként, amit már ismerünk, vagyis nem fekete színû. Az egységek önálló mozgásuk során gyakran rossz utat választanak vagy elakadnak, ezért óvatosan bánjunk e paranccsal. [Tab] után is villogó négyzet jelenik meg. Ekkor szabadon mászkálhatunk a térképen. A beásott egységeket és fallal körülvett városokat szürke (EGA-n cakkos fekete) keret jelzi. Saját egységeinken megállva [Enter] után kis menü jelenik meg, amely felsorolja az adott mezôn lévô egységeket, ""(V)" jelzi, ha veterán valamelyikük, és meg van adva szülôvárosuk is. A menüben mászkálva [Enter]-rel ébreszthetjük fel a szürkén megrajzolt alvó, várakozó vagy beásott egységeket. Városainkra lépve [Enter] után (továbbá épületek és csodák befejeztekor, lázadás kitörésekor automatikusan) a városirányító képernyôn találjuk magunkat. @VVárosirányító képernyô@N Ez kis ablakokra oszlik, amelyek három oszlopba sorolhatók. A bal oldali oszlop négy ablaka sorban: város neve és lélekszáma illetve mérete, a város erôforrásai (city resources), az általa elôállított aktív egységek, végül a város élelemtartalékai (food storage) láthatók. Az erôforrások elsô sorában az egy fordulóban termelt élelem mennyisége látszik. A lakók élelmezésére fel nem használt többlet (felhalmozódik) szóköz után jelenik meg, a hiány pedig fekete színnel. A város termelôerejét pajzsok jelzik, szóköz választja el a karbantartásra és fenntartásra fordított részt a szabadon felhasználhatótól. A kereskedelem intenzitását kis nyílpárok, a luxuscikk-termelést gyémántok, a város adóbefizetését aranyak, tudománytermelését lámpácskák jelzik. A város aktív egységei által lekötött erôforrásokat is láthatjuk az egységek ablakában mindegyik egység mellett. Az élelemtartalék ablaka azt is jelzi, hogy mikor várható a város népességének megnövekedése. Ha az ablakbeli mezô kezd megtelni, és a város több élelmet termel pillanatnyi szükségleteinél, akkor (a megtelés fordulójában) a város mérete eggyel megnövekszik. A középsô oszlopban a város környezetének térképe, alul pedig információs mezô van. Az információs mezôben alaphelyzetben a város addigi kereskedelmi partnerei, és a városban tartózkodó egységeink látszanak. A szürke/cakkos keretû egységek be vannak ásva; ([a]-t nyomva, [balra], [jobbra] gombbal lépegetve, [Enter]-rel ébreszthetôk, [Esc]-pel kiléphetünk). A [h] gombbal (happy) kérhetünk elemzést a hangulatot befolyásoló tényezôkrôl. Az [m] (map) ad tájékoztatást a város földrajzi helyérôl a világban (fehér pont), s azt is látjuk (szürke pontok), hogy az általa termelt egységek hol vannak szétszórva a világban. [v] (view) látképet ad a városról. [h], [m] és [v] után [i]-vel léphetünk vissza oda, ahol az egységeinket látjuk. A város környékének térképére [p]-vel léphetünk be. Villogó négyzet jelzi az éppen átállítható mezôt. Az egységek mozgatásánál megszokott gombokkal mozgathatjuk a négyzetet. A [szóköz] és az [Enter] megnyomásával kapcsolhatjuk be termelésbe illetve vonhatjuk ki onnan a mezôket (a lakosok hangulata ennek megfelelôen változik!), mindaddig, amíg a kis térkép közepén levô város körül kihasznált mezôk száma nem haladja meg a város méretét. [Esc]-re kilépünk innen. Jobb oldalon felül a város épületei, alul az éppen termelt egység látható. Az [s] (sell) ad parancsot egy épület eladására. Menüsen választhatunk ([m]-mel léphetünk tovább az ablakba ki nem férô épületekre), [Enter] után a program kiírja az épületért kapható aranyak számát, majd jóváhagyást kér. A [c]-vel módosíthatjuk a termelt egység típusát (szabadon). Menübôl választhatunk, [Alt h]-ra segítséget kapunk az éppen kiválasztott egységrôl. Ha úgy döntünk, hogy az adott egységre, épületre, csodára (wonder) azonnal szükségünk van, [b]-vel (buy) vehetjük meg azt (ha van elég pénzünk). [Shift a]-val bízhatjuk rá a város polgármesterére (vagyis a programra), hogy a továbbiakban mit fejlesszen, termeljen a város. A döntésjogot bármikor visszavehetjük [c]-vel. @VMenük@N [Alt kezdôbetû]-vel hívhatók elô. Az [Alt g]-re megjelenô @KGame@N menüben az adóráta (tax rate) a [+], a luxuscikkek aránya (luxuries rate) a [-], a városkeresés (find city) a [?] gombokkal könnyebben érhetô el, mint ebbôl a menübôl. A játékállás elmentésére (save game -- ([Shift s], vagyis [S]) s ugyanígy a kilépésre (quit -- [Alt q]-val a legkönnyebb) is igaz ez. A beállítások (options) almenüpontjainak jelentése kézenfekvô. Kettô közülük a játék nehezítésére is felhasználható (palace: off -- pipa eltûnik mellôle --, enemy moves: off). Az [Alt o]-ra megjelenô parancsok (orders) menüt már ismertettük. Az [Alt a] (tanácsadók, advisors) és [Alt w] (világ, world) menük egy menüpont (lásd lejjebb) kivételével könnyebben érhetôk el a funkciógombokkal. [F1]: városok. Nevük mellett lakosságuk, élelemtermelésük, termelésük és kereskedelmük adatai láthatók. A sor végén az éppen termelt egység megnevezése és készültségi foka (hány termelési egységnél tart / mennyi kell összesen) van megadva. Ha városaink nem férnek el egy képernyôn (kellemes állapot...), szóközre vagy [Enter]-re jön a következô képernyônyi adag (ez a többi tanácsadóra is áll). [F2]: katonai tanácsadó. Az egységek ikonja és neve mellett három szám jelzi az adott típusú egység támadóerejét (attack), védôerejét (defend) és mozgási (move) képességét (ADM). Két szám adja meg a mûködô (active -- a pihenôket és beásottakat nem számítja ide a program!) és elôállítás alatt álló (in production) egységek számát az adott típusból . A második képernyôn az általunk vívott csaták addigi veszteségei láthatók, egységtípusonként és birodalmanként (színkódolással) felsorolva. [F3]: hírszerzôi jelentés. Saját birodalmunkról mindig részletes jelentést kapunk, nemzetiségünk és nevünk mellett az államforma és a kincstár állapota látszik, majd békekötéseink és hadiállapotaink felsorolása. A többi színnel megadott konkurens birodalmak közül csak ott látunk további információt, ahol követséget létesítettünk. A követek (sorszámozott) jelentéseit a megfelelô számgombbal kérhetjük magunk elé. [F4]: hangulatjelentés. Városaink neve mellett népességüknek megfelelô számú kis emberke (zöld: boldog, fekete: lázongó kedvû, aktatáskás: adószedô, fehér: tudós), majd a város fôbb fejlesztései látszanak. Alul (avagy az utolsó képernyô alján) az össznépesség, és a boldogok, nyugodtak és boldogtalanok százalékos aránya birodalmunkban. [F5]: kereskedelmünk állása. Városnév, mellette az adott város kereskedelmébôl a luxuscikkekre, a kincstárba befolyó adóra és a tudományos fejlesztésre fordított mennyiség. Alul az adóbevételek teljes összege, és a felfedezések ütemét jellemzô szám (hány fordulónként érünk el egy újabb lépcsôfokot) látszik. Jobb oldalt a városokban lévô létesítmények karbantartási költségei létesítmény-típusonként összegezve, alul pedig a teljes összeg. Az adóbevétel mínusz karbantartási költség minden fordulóban hozzáadódik kincstárunkhoz, illetve a hiány levonódik onnan. Itt tekinthetjük át azt is, hol van lázadás birodalmunkban. [F6]: tudományos fejlôdésünk állása. A @KResearching@N sorában a következô lépcsôfok megnevezése, alul pedig a már elért lépcsôfokok felsorolása. [F7]: a világ csodái, ikonjaikkal ábrázolva, mellettük a megnevezésük és az ôket elérô civilizáció neve, amit egyébként a keretek színe is jelez. [F8]: a világ elsô öt városa. A rangsor kialakításában a csodáknak (wonder) fontosabb szerepe van, mint a lélekszámnak. [F9]: értékelés. Civilizációnkat így értékeli a játék. Felül a lakosság száma (a városok méreteinek összege, tehát nem lélekszám szerint! -- minden méretegység egy pontot ér), az elért vagy megszerzett csodák (egyenként húsz pontot érnek), békekötéseink és hadiállapotaink szerinti plusz vagy mínusz pontok, s ha van környezetszennyezés a világunkban, akkor az is számít az értékelésben (-10 pont szennyezésenként). [F10]: a világ térképe. A városokat az ôket uraló civilizáció színével rajzolt pontok jelzik, egységeinket saját színünkkel, de kis fekete árnyékkal látjuk. A térképrôl még a tájtípusok is leolvashatók kis türelemmel. Az ismeretlen régiók fekete színnel jelennek meg. [Alt w] [d] [Enter]-re jelenik meg az átfogó világstatisztika. Nagyon jól használható, érzékenyen jelzi pillanatnyi stratégiánk helyességét vagy hibás voltát. A legfontosabb jelzôszámok: lakosság (population), mellette a civilizációk közti helyezésünk a lakosságot tekintve. A terület (land area, négyzetmérföldekben) távlati esélyeinket jelzi elôre. A gyerekek száma családonként (family size) azt jelzi, hogy milyen gyorsan nô birodalmunk népessége. Ha van követségünk másutt is, akkor megjelenhet az adott számértéknél a világelsô birodalom neve és számértéke is, különben csak sorszám jelzi helyünket. [Alt c] után választhatunk a @KCivilopedia@N fedônevû részletes, tanulságos játékleírás fejezetei közül. Mivel az itt olvasható szövegeket szabadon átírható szövegfile-okból olvassa be a program, több -- részleges -- magyar átirat kering a játék feltört verzióival. @VBuktatók@N Sajnos a játék ismeretében is elôforduló kellemetlenség, hogy a vezérlô gombok olykor nem reagálnak megnyomásukra. Az ok ilyenkor mindig az, hogy be van nyomva a [Caps Lock] gomb (ki kell engedni). Ha billentyûzetkezelô programmal dolgozunk, kapcsoljuk ki azt. A Civilization egérrel is irányítható, de csak részben, és néhol sajnos pontatlan az egeres vezérlés. A menüs, WYSIWYG vezérlésnek és a logikus gombkiosztásnak köszönhetôen egyébként könnyen játszható a játék. A VGA grafikus meghajtó hibás; a játék vége felé, amikor az egész bolygó betelepül, és nagyon sok egységet kezel a program, a képernyô teleszemetelôdik, és -- bár nem száll el -- nem játszható tovább a program. EGA üzemmódot választva e jelenség nem lép fel. Kiértékelt játék továbbjátszásakor [F9]-re (kiértékelés) a program lefagy. (Elképzelhetô, hogy e két hiba csak az általam megkaparintott példányra jellemzô.) @VÖsszegzés@N A Civilization grafikája elsôrangú. VGA-s gépen a domborzat látványos, kevéssé gépi hatású, a folyókban folyik a víz és hullámok verik a tengerpartokat (ezeket LUT-tal oldották meg). Az idegen vezetôkkel folytatott tárgyalásoknál kifejezetten jópofán csinálták meg a hangulatot jelzô arckifejezéseket (mosoly, komikus pislogások, komor arcok). A játék logikája (természetesen) sajátos. Meglehetôsen bizarr, amikor az indiai (indian) civilizáció vezetôje (hadd ne mondjunk uralkodót), Gandhi váltságdíjat követel tôlünk a békéért cserébe, s amikor nem kapja meg, kijelenti, hogy eltörli civilizációnkat a föld színérôl. Szegény Gandhi... És szegény zuluk... E harcias, büszke, szabadságszeretô nép csak egy a sok közül, amely (pontosabban vezetôjük, Shaka úr -- akit nincs szerencsém ismerni) kifejezetten agresszív minôsítést kapott a játék alkotóitól (minden civilizáció vezetôjének megvan a saját jelleme). Igaz, a világtörténelem alapján az erôs civilizációk többnyire erôszakosak is -- és hát a játékba csak (valaha) erôs civilizációk kerültek be... A tudományos fejlôdés összefüggései sem mindenütt logikusak. Cserébe ragyogóan kigondolt, páratlanul kiegyensúlyozott játékkal szolgál a MicroProse alkotógárdája. A ""Civ" egyike azoknak a játékoknak, amelyekért még magyar viszonyok közt is érdemes kifizetni a jogos használatért járó (áfával együtt nyolcezer forint körüli) összeget. Egy-egy jól sikerült birodalomépítés több napig is elszórakoztatja rajongóit. Sokadszorra sem lehet megunni, mivel a világszimuláció bonyolultságának köszönhetôen minden játék más és más arculatú, és a sokadik játékban is érnek bennünket kisebb-nagyobb meglepetések. @KBérces László@N @VTereptípusok@N élelem élelem termelés termelés keres- keresk. mozgás- védelmi (öntözve) (bányával) kedelem (úttal) pontok plusz admkKD admkKD admkKD admkKD admkKD admkKD admkKD admkKD tundra 1..... -- -- -- -- -- 1 -- tundra, szarvas 2.3... -- -- -- -- -- 1 -- sarki (arctic) -- -- -- -- -- -- 2 -- sarki, fóka 2.3... -- -- -- -- -- 2 -- sivatag (desert) -- 1..... 1..... 2..... -- 1...2. 1 -- oázis 2.3... 3.4... 1..... 2..... -- 1...2. 1 -- folyó (river) 2..... 2.3... 0 vagy 1 -- 1...2. 1...2. 1 50% síkság (plains) 1..... 2..... 1..... -- -- 1...2. 1 -- síkság, ló 1..... 2..... 3..... -- -- 1...2. 1 -- füves (grassland) 2..... 2.3... -- -- -- 1...2. 1 -- füves, pajzs 2..... 2.3... 1..... -- -- 1...2. 1 -- mocsár 1..... -- -- -- -- -- 2 50% mocsár, olaj 1..... -- 4..... -- -- -- 2 50% dzsungel 1..... -- -- -- -- -- 2 50% dzsungel, gyémánt 1..... -- -- -- 3.4.5. -- 2 50% erdô (forest) 1..... -- 2..... -- -- -- 2 50% erdô, ôzzel 2.3... -- 2..... -- -- -- 2 50% dombok (hills) 1..... 2..... -- 2.3... -- -- 2 100% dombok, szén 1..... 2..... 2..... 4.5... -- -- 2 100% hegyek (mountains) -- -- 1..... 2..... -- -- 3 200% hegyek, arany -- -- 1..... 2..... 5.6.7. -- 3 200% erôd t.f. t.f. t.f. t.f. t.f. t.f. t.f. +200% óceán 1..... -- -- -- 2...3. -- 1 -- óceán, hal 2.3... -- -- -- 2...3. -- 1 -- @V--:@N nincs; nem öntözhetô; nem nyitható bánya; az út nem növeli a kereskedelmet. @V.:@N az elôtte levô érték ismétlôdik. @Vt.f.:@N a tereptôl függ. @Va:@N anarchia idején. @Vd:@N despotizmus idején. @Vm:@N monarchia idején. @Vk:@N kommunizmus idején. @VK:@N köztársaság idején. @VD:@N demokrácia idején. @VKatonai egységek@N ár T V M megjegyzés @VBÉKÉS CÉLù@N telepesek (settlers) 40 - 1 1 karaván (caravan) 50 - 1 1 diplomata (diplomat) 30 - - 2 @VVÉDï@N népfölkelôk (militia) 10 1 1 1 falanx (phalanx) 20 1 2 1 <muskétások (musketeers) 30 2 3 1 <gyalogság (riflemen) 30 3 5 1 >légió, lovasság PSZH (mech. inf.) 50 6 6 3 @VGYORS TÅMADò@N lovasság (cavalry) 20 2 1 2 <gyalogság harci szekér (chariot) 40 4 1 2 <lovagok (knights) 40 4 2 2 <páncélos (armor) 80 10 5 3 @VLASSù TÅMADò@N légió (legion) 20 3 1 1 <gyalogság katapult (catapult) 40 6 1 1 <ágyú (cannon) 40 8 1 1 <tüzérség (artillery) 60 12 2 2 @VSZÅLLîTòHAJòK@N gálya (trireme) 40 1 - 3 2 egységet szállíthat <vitorlás (sail) 40 1 1 3 3 egységet szállíthat <fregatt (frigate) 40 2 2 3 4 egységet szállíthat <szállítóhajó (transport) 50 - 3 4 8 egységet szállíthat r.g.anyahajó (carrier) 160 1 12 5 8 légi egységet szállíthat @VHARCI HAJòK@N vashajó (ironclad) 60 4 4 4 <cirkáló (cruiser) 80 6 6 6 csatahajó (battleship) 160 18 12 4 tengeralattjáró (submarine) 50 8 2 3 @VLÉGI EGYSÉGEK@N vadászgép (fighter) 60 4 2 10 csak ez támadhat légi egységet bombázó (bomber) 120 12 1 2x8 2 menetig repül; városfal nem véd ellene atomrakéta (nuclear) 160 99 - 16 leszállhat anyahajón és városban @VÅr:@N termelési egységekben. @VT:@N támadóerô. @VV:@N védôerô. @VM:@N mozgáspontok (lásd még a tereptípusokat). @V<:@N megjelenésekor megszûnik a csoportbeli elôzôk termelése. @V>:@N megszünteti a megadott egység(ek) termelését. A csoportokon belül várható megjelenésük idôrendjében vannak felsorolva az egységek. @VVárosfejlesztési lehetôségek@N @Vár K megjegyzés@N @VNÖVEKEDÉST SEGîTï@N magtár (granary) 60 1 nincs éhínség; növ.-hez fele élelem kell vízvezeték (aqueduct) 120 2 10-esnél nagyobb városok feltétele @VNYUGTATò, BOLDOGîTò@N templom (temple) 40 1 -1 (jósdával -2) boldogtalan bíróság (courthouse) 80 1 -50% korrupció stadion (colosseum) 100 4 -3 boldogtalan katedrális (cathedral) 160 3 -4 boldogtalan palota (palace) 200 5 a közeli városokban csökken a korrupció Függôkertek (Hanging Gardens) 300 -- +1 boldog mindenütt (invencióig) Michelangelo kápolnája 300 -- katedrálisok hatását növeli (kommunizmusig) jósda (Oracle) 300 -- templomok hatását növeli (vallásig) piramisok (pyramids) 300 -- tetszôleges államforma-váltás (kommunizmusig) Bach katedrálisa 400 -- --2 boldogtalan, az egész kontinensen Shakespeare színháza 400 -- mindenki nyugodt a városban (elektronikáig) rák gyógyítása (cure for cancer) 600 -- +1 boldog mindenütt @VTERMELÉSNÖVELï@N piac (marketplace) 80 1 +50% adó, +50% luxus bank 120 3 +50% adó, +50% luxus atomerômû (nuclear plant) 160 2 +50% termelés, gyengén szennyez; leolvadhat! hôerômû (power plant) 160 4 +50% termelés, erôsen szennyez Kolosszus (Colossus) 200 -- +1 keresk./ker. négyzet (elektromosságig) gyár (factory) 200 4 +50% termelés vízerômû (hydro plant) 240 4 +50% termelés, szennyezés csökken ipartelep (mfg. plant) 320 6 +100% termelés Hoover-gát (H. Dam) 600 -- +50% termelés, vízerômû egy kontinensnek @VSZENNYEZÉST CSÖKKENTï@N tömegközlekedés (mass transit) 160 4 csökkenti a lakossági szennyezést újrafeldolgozó (recycling c.) 200 2 csökkenti az ipari szennyezést @VTUDOMÅNYOS CÉLù@N könyvtár (library) 80 1 +50% tudás egyetem (university) 160 3 +50% tudás; könyvtárat igényel Kopernikusz obszervatóriuma 300 -- +100% tudás (autóig) Darwin utazása 300 -- két azonnali tudományos elôrelépés Nagy Könyvtár (Great Library) 300 -- minden, két más civilizáció... (egyetemekig) I. Newton kollégiuma 400 -- könyvtárak, egyetemek hatását növeli (fúzióig) SETI program 600 -- +50% tudás mindenütt @VHAJòZÅST SEGîTï@N világítótorony (lighthouse) 200 -- 1-gyel gyorsítja a hajózást (mágnesességig) Magellán expedíciója 400 -- 1-gyel gyorsítja a hajózást @VÿRHAJòZÅS@N ûrhajó vázegység (SS structural) 80 -- maximum 39 ûrhajó komponens (SS component) 160 -- 2 típus, típusonként maximum 8 ûrhajó modul (SS module) 320 -- 3 típus, típusonként maximum 4 Apollo program 600 -- az ûrhajózás feltétele @VKATONAI CÉLù@N kiképzôbázis (barracks) 40 -- veteránképzés feltétele városfal (city walls) 120 2 a város erôddé válik SDI 200 4 véd az atomrakéták ellen (részben) Nagy Fal (Great Wall) 300 -- béke; a puskaporig szüffrazsettek (Women's Suffr.) 600 -- -1 boldogtalan/egység, közt. és dem. alatt Manhattan Project 600 -- atomfegyver feltétele ENSZ (United Nations) 600 -- béke @VÅr:@N termelési egységekben (pajzs). @VK:@N karbantartási költség, aranyakban. @VÅllamformák@N @VAnarchia@N Ållamforma-váltáskor, kormányunk bukásakor törvényszerûen fellép -- kivéve, ha vannak piramisaink. Nem folynak be adók, nincsenek luxuscikkek, nem fejlôdik a tudomány -- egyébként azonos állapotot jelent a despotizmussal. @VDespotizmus@N Alacsony szintû a termelés -- minden térképnégyzeten csökken eggyel az olyan termékek elôállítása, amelybôl a város legalább három egységet termelne egyébként. A város méretét meg nem haladó számú katonai egység nem igényel karbantartást. A városokban állomásozó egységek csökkentik ott a nyugtalanságot. @VMonarchia@N Közepes szintû termelés. Minden katonai egység karbantartása 1 termelési egységet igényel menetenként. A városokban állomásozó egységek csökkentik ott a nyugtalanságot. @VKommunizmus@N A kommunizmus mindenben azonos a monarchiával. Az egyetlen különbség, hogy a korrupció mindenütt azonos, alacsony szintû a birodalmunkban. îgy kisebb a nyugtalanság (kevesebb a boldogtalan ember a városainkban), és nagy kiterjedésû birodalmak könnyebben irányíthatók. Nagy, fejletlen állam esetén jó. @VKöztársaság@N Minden, kereskedelmet termelô térképnégyzeten 1 egységgel megnô a kereskedelem. A nagyobb kereskedelem révén több luxuscikk termelôdik, nagyobbak az adóbevételek, gyorsabb a tudományos fejlôdés. Ha egy, a város által termelt katonai egység nincs a városban, az nyugtalanságot kelt, eggyel több lakos lesz boldogtalan -- emiatt nem lehet nagy hadsereggel hadat viselni. Minden békeajánlatot elfogad a szenátus, akkor is, ha nem akarjuk. Minden katonai egység karbantartása 1 termelési egységet igényel menetenként. A városokban állomásozó egységek nem csökkentik a nyugtalanságot. Kicsi, fejlett államok esetén jó. @VDemokrácia@N A kereskedelem ugyanúgy erôsödik, a katonai egységeket ugyanúgy karban kell tartani, a szenátus ugyanúgy elfogad minden békeajánlatot, mint köztársaság idején. A városokban nincs korrupció, ami megkönnyíti a nagy birodalmak irányítását. Ha egy, a város által termelt katonai egység nincs a városban, akkor kettôvel több lakos lesz boldogtalan -- ami nagyon megnehezíti a hadviselést. Ha egy városban tartós a zavargás, akkor megbukik a kormány, és anarchiába zuhanunk néhány menetre. A demokrácia nagy, fejlett állam esetén jó. @VMûszaki adatok@N @VCivilization@N @VGyártó:@N MicroProse @VForgalmazó:@N Digitrade Kft. @VHelyigény:@N 2,8 Mbyte merevlemez, 512 Kbyte memória. @VGrafikus kártya:@N VGA, MCGA, EGA vagy Tandy 1000. @VHang:@N beépített hangszóró, Tandy, AdLib/Sound Blaster, Roland MT-32 MIDI. @VVezérlés:@N egérrel és billentyûzettel, vagy csak billentyûzettel. @VCivilization bajnokság@N Megragadjuk az alkalmat, és a MicroProse hazai képviselôjének, a Digitrade Kft-nek a segítségével Civilization bajnokságot hirdetünk az ôszi Compfairre! A versenyen bárki részt vehet. A nyertesek díjait még nem határoztuk meg. Többmenetes küzdelemben dôlnek el majd a helyezések. Az értékelés alapja az [F9]-re megjelenô pontszám (score) lesz, pontegyenlôség esetén a felhalmozott (megtakarított) aranyak száma dönt. Mindenki ""egységesen testreszabott" világban indul (customize world, mind a négy beállítás középállásban), 1000 arany indulótôkével, legnehezebb (emperor) fokozatban, 7 konkurens civilizációval, a rómaiak élén, saját nevén uralkodva. îgy egyrészt senki nem leshet le ""titkokat" a többiek képernyôjérôl, másrészt az indulótôkének köszönhetôen kisebb a véletlen indulóállás szerepe. A küzdelem többmenetes lesz. Minden napon egy menet fut le. Az elsô menet 1 óra hosszat tart, a végén elmentjük az állásokat, megnézzük és felírjuk a pontszámokat és a kincstár állását, majd újabb versenyzôk kezdhetik el birodalmuk építését. Másnap azok folytathatják a kieséses rendszerû versenyt birodalmuk továbbépítésével, akik az elsô menetben egy-egy óra alatt a legmagasabb pontszámot érték el (a mezôny létszáma a versenygépek számától függ). A második menet 2 óra hosszat fog tartani, a harmadik 3 órás, végül a döntô 6 óra hosszú lesz. Ha valaki megnyeri a saját játékát (sikeres ûrexpedíció vagy világuralom révén), ô a nyertes; ha konkurens civilizáció ûrexpedíciója miatt veszít, akkor pontszáma véglegesen annyi, amennyit addig elért. A helyezések hasonlóan dôlnek el, illetve az 1+2+3+6 óra eltelte utáni végsô kiértékeléssel. E lebonyolítási rendben az egyes menetekben résztvevôk száma (6 gépet feltételezve) 36, 18, 12, végül 6 lesz. A létszám mindenképp korlátozott, ezért a részvételre jelentkezés sorrendje szabja meg, hogy ki indulhat. Ha a továbbjutók közül valaki hiányzik a következô menet startjánál, akkor a jelenlévô, de játszani kívánó kiesôk közül a legmagasabb pontszámú beugorhat a helyére, teljes jogú továbbjutóként. @VGombkiosztás@N @VTérkép-képernyôn@N egység mozgatása: @V[le]@N, @V[fel]@N, @V[jobbra]@N, @V[balra]@N, @V [Home] @N, @V [PgUp] @N, @V [End] @N, @V [PdDn] @N @V [f] @Nortify: ásd be magad @V [g] @Noto: menj ...-hez @V [h] @Nome city: legyen ez a szülôvárosod @V [s] @Nentry: pihenj @V [w] @Nait: késôbb jöjj @V [Shift d] @Nisband: oszolj @V [Tab] @N: nézelôdés; @V [Enter] @N: városbalépés/ébresztés @V [szóköz] @N: ne csinálj semmit csak szállítóhajóknál: @V [u] @Nnload: kirakodás csak telepeseknél: @V [b] @Nuild: város létesítése/erôsítése @V [f] @Nortify: erôd építése @V [i] @Nrrigation: élelemtermelés fokozása @V [m] @Nining: termelés fokozása @V [p] @Nollution: tisztítás @V [r] @Nail@V [r] @Noad: út; ha van út, akkor vasút építése @V [Shift p] @Nillage: rombolás (öntözés/bánya, vasút, út) @V [+] @N: adó/tudomány @V [-] @N: luxus/tudomány @V [?] @N: városkeresés @V [Alt c] @N: Civilopedia @V [Alt g] @N @V [R] @N @V [Enter] @N @V [le] @N @V [Enter] @N: forradalom! @V [Alt r] @N: randomize leaders (??) @V [F1] @N: városok @V [F2] @N: katonai egységek, veszteségek @V [F3] @N: hírszerzôi jelentés @V [F4] @N: hangulatjelentés @V [F5] @N: kereskedelem, adók, tudomány üteme, karbantartás;lázadások @V [F6] @N: tudományos fejlôdésünk @V [F7] @N: a világ csodái @V [F8] @N: a világ elsô öt városa @V [F9] @N: pontszámunk @V [F10] @N: a világ térképe @V [Alt w] @N @V [d] @N @V [Enter] @N: világstatisztika @V [PrtSc] @N: nyomtatás @V [Alt m] @N: egérkezelô újrainicializálása @V [Shift s] @N: játékállás elmentése @V [Alt q] @N: kilépés @VVáros-képernyôn@N @V [a] @Nctivate: egység(ek) ébresztése (@V [Enter] @N); @V [Esc] @N: ki @V [b] @Nuy: termelt egység megvétele @V [c] @Nhange: termelt egység módosítása; @V [m] @Nore: tovább; @V [Alt h] @N: help @V [h] @Nappy: hangulatelemzés @V [i] @Nnfo: városbeli egységeink @V [m] @Nap: térkép @V [p] @Nroduction: termelés átállítása; @V [szóköz] @N, @V [Enter] @N; @V [Esc] @N: ki @V [s] @Nell: eladás; @V [m] @Nore: tovább; @V [Enter] @N: ezt! @V [v] @Niew: látkép @V [Shift a] @Nutomatic: automatikus fejlesztés @V [Shift m] @Nore: további épületek @VTörések@N Az elmentett játékállást tartalmazó CIVILx.SVE file-okban három helyet ismerünk. 8-9. byte: évszám; visszaállítva tovább játszhatunk, különben nehézségi fokozattól függôen 2020..2100-ban kiértékeléssel véget ér a játék (tovább mehetünk, de pontszám nincs). 10. byte: nehézségi fokozat. 0: chieftain, ..., 4: emperor. 314-315. byte: kincstárunk; elôjeles egész, nem megy 30 ezer fölé. Reménytelenül vesztésre állva nyúljunk csak e lehetôséghez, ha nagyon fáj a szívünk birodalmunkért -- különben elvész a játék érdekessége. A kétbyte-os értékek elôjeles egészek, felsôbyte-alsóbyte sorrendben. îgy például hexa 3A07-et írva az évszámba 1850-be jutunk, hexa 204E-et írva a kincstárba 20 ezer aranyunk lesz.